| B E S T I R I U M ::::::::
r i s o k
Yneven a Kyr Birodalom bukst megelzen csak elvtve ltek humanoid - kt kzzel, kt lbbal, tbbnyire egy Fejjel s hozzvetlegesen emberi arnyokkal rendelkez - szrnyetegek. A bestik e fajtinak megteremtsrt Orwellt, sokasodsukrt pedig magt a sorsot okolhatjuk. Ms a helyzet az risokkal, akik - amennyiben a legendknak hinni lehet - ha kis szmban is, de mr a vilg teremtse ta lteznek. Ugyanezek a legendk emltik a trollokat is, ezrt knytelenek vagyunk elfogadni azt az lltst, mely bizonytottnak vli, hogy a trollok az risok si ellensgei, mi tbb, rokonai. A mostani sszellts nagyobb rszben a Sigranomoi Egyetem egyik professzora, witseori Nigel gyjtemnyes mvbl szrmazik. A haonwelli szrmazs tuds egsz lett e klns teremtmnyek kutatsnak szentelte, mert, mint knyve, a Bestichia Urucha elszavban rja:
"...Noha az emberlakta birodalmak krnykn nem maradtak meg az sibb fajok ezen kpviseli, akrcsak azok a termszetrajzi szempontok szerint rokonnak nem mondhat bestik sem, melyek a kls szemllben hasonl rzleteket keltenek, az risok s trollok is relis veszedelmet jelentenek a civilizcira. Erssgeik s, gyenge pontjaiknak ismerete elengedhetetlennek bizonyulhat majdan, s mg ha jelenltk, fenyegetsk nem is nyilvnval, s ezrt tanulmnyozsukat elhanyagoljuk, vsz idejn mr ks lesz megprblni a tuds morzsit gyjtgetni... "
"...Nem vletlen, hogy munkmban egytt taglalom ezen fajokat - br, mint kiderl, az ltalam humanoidnak nevezett szrnyetegeknek nincs kzk szrmazsra nzvst az risokhoz vagy trollokhoz - de megjelenskben, viselkedskben s szoksaikban, ahogyan tulajdonsgaikban is, egyezsek tallhatk... "
Yneven meglehetsen csekly szmban lnek risok, s lakhelyk is igen tvol esik az emberi birodalmaktl. Magnyos, zrkzott, bizalmatlan npsg ez, melynek kpviseli tudatosan kerlik ms fajok kzelsgt. Szmuk az elmlt vezredek alatt alig nvekedett, s ha csak tehettk, kimaradtak a fiatalabb npek hboribl. Csupn nmely egszen si legenda emlti, hogy egykor gyakorta sszetztek egymssal, csatik hiteles trtnetei azonban nem maradtak fenn. Azt azonban leszgezhetjk, hogy a prviadalokat, az egyni hstetteket kedvelik, a stratgit pedig nem tartjk valami sokra. Mint mondjk, egyetlen alkalommal vonultak hadba az emberek uralta vilgban, egyetlenegyszer fogtak ssze mindahnyan, hogy megsegtsk a Kyr Birodalmat Orwella ellenben. A npessgk szmhoz kpest elkpeszten nagy rissereg- kzel tezer harcos P.e. 3207-ben vonult fel, hogy Orwella kzel negyvenezres orkseregvel farkasszemet nzzen. A csata gigszi voltrl legfeljebb elkpzelseink lehetnek, az azonban tny, hogy megsemmist veresget mrtek ellenfeleikre. Nem maradtak fenn azonban az esemny elzmnyei: sem az okok, amirt hadba szlltak a kyrek mellett, sem pedig a ksbb trtntek. Bizonyossg viszont, hogy mostansg nem kedvelik az embereket, s minden lehet eszkzzel tvoltartjk maguktl a betolakodkat. Az egyes risnpek nem csak a ms fajok ell zrkznak el, de egymstl is. Nem lelhet bartibb fogadtatsra az erdkbl szrmaz Traclon sem egy hegyvidki Sacron riserdtmny falai kzt, mint brmely ms faj kpviselje.
Az risok kis ltszm trzsekben lnek, szigoran patriarchlis alap csaldi szervezettsgben. A trzsf a legersebb s legidsebb frfi, akit- halla utn - a hozz vrsgi gon legkzelebb ll fiutd kvet tisztsgben. Tudnunk kell azt is, hogy az egyes trzsek idnknt kapcsolatot teremtenek egymssal, taln hogy vrvonalukat felfrisstsk, m e kapcsolattarts jrszt kimerl egy-egy kzs, hetekig tart orgiban, mikor is asszonyaikat tengedik egymsnak. Nem Fordulhat azonban el, hogy a ngy risnp egyms kzt keveredjen: az effle prblkozst a csaldfk kegyetlenl megtoroljk. pp ezrt rdekes, hogy olykor - minden szzadban taln egyszer - feltnik egy-egy tlris, akinek valamelyik szlje ember volt.
Nmely tulajdonsgban majd minden ris megegyezik. Hossz, az elfekvel veteked lettartamuk kzmondsos. Ugyancsak az sszes risra elmondhat, hogy intelligens, stt humorral megldott teremtmny, s hogy a csak a sajt fajtjt tiszteli. Az risok Fajtl, nptl s trzstl fggetlenl ugyanazt a nyelvet beszlik - a tvolsg s a npek klnbzsge persze eltr nyelvjrsok kialakulshoz vezetett. A Rend eszmeisge nem rdek ket, de a Koszt sem kedvelik kifejezetten. Sajt isteneiket imdjk, igaz, nem tlsgos buzgalommal - de van egy nnep, melyet npre, trzsre val tekintet nlkl minden ris megl. A Hideg vszak els havnak utols napjn tartjk a frviv rs ritulis nnept, s ilyenkor biztosan szmthatunk r, hogy a trzs minden tagja otthonban marad.
Az risok igen heves vrmrsklet teremtmnyek, ppen ezrt nagyon fogkonyak az asztrlis mgia brmely formjra. Hresztelsek szlnak arrl, hogy ezt kihasznlva nmely varzshasznl rabszolgasgban tart nhnyat e hatalmas lnyek kzl. Olykor elvadult, kborl bandkra bukkanhatunk, melyek tagjai valami okbl elszakadtak npktl. Valszn, hogy ezek a vilgban garzdlkod risok is az asztrlmgia bilincsben vergdtek egykor, s noha a varzslat kzvetlen hatsa elmlt, a szerencstlen lnyek lelkt maradandan megnyomortotta. Az effle kborl risok a legveszedelmesebbek a civilizcira nzve, hisz rablsbl tartjk fenn magukat, radsul nnn termszetket meghazudtolva kegyetlenkednek.
Sacron (Hegyi ris)
Elforduls:
Nagyon ritka
A Megjelenk szma:
6-60
Termet:
(kb. 8.5m)
Sebessg:
150(SZ)
Tmad rtk:
110
Vd rtk:
170
Kezdemnyez rtk:
20
Clz rtk:
-
Sebzs:
4k10+6
Tmads/kr:
2
leter-pontok:
25
Fjdalomtrs-pontok:
100
Asztrl ME:
5
Mentl ME:
25
Mregellenlls:
immunis
Pszi kpzettsg:
-
Intelligencia:
tlagos
Jellem:
Kosz
Tapasztalati pont:
110
Az risok legnagyobb s legersebb fajtja a Sacron. Magas hegyeket, szikls vidkeket kedvel np, melynek egy-egy trzse sziklbl sszertt vrban lakik. Kitn kovcsoknak s ptszeknek tartjk ket dc fajtjuk egyben a legharciasabb risfajta is. Brk szrkss fakult, szemk egszen halvny vzkk. vig r szaklluk s vastag bajszuk, akr konytba fogott hajzatuk, sttszrke. ltzkdsket nem nevezhetjk tl vltozatosnak: vastag szvetekbl, darcbl szabott ltzkk hjn van az elegancinak, s sznvilga is meglehetsen egyhang: a kk, a srga s a Fekete kombinciibl ll.
A Sacronok az aclmegmunkls mesterei, vonzdsuk e fmhez mr tbb, mint klns. A csaldban (trzsben) elfoglalt rangot az jelzi, hogy mennyi finoman munklt aclholmit visel egy Sacron, gy azutn rthet, hogy minden frfi llandan vrteket s fegyvereket hord: a fiatalabbak lncinget (SF 5), a idsebbek flvrtezetes (SF 8). Legkedveltebb fegyverk a hatalmas, kzel ktmteres nylre crstett csatabrd (T: 15, V: 5, K: 2) s a majd ugyanekkora pallos (T: 8, V: 4. K: 2 - forgatsukhoz legalbb 22-es Er kell!). Mindkett 4k10-et sebez, melyhez a Sacronok hatalmas testi ereje miatt +6 jrul.
Egy tipikus Sacron trzsben 2-20 n l, ugyanennyi frfi s 5-20 gyermek. A gyermekek szinte soha, a nk pedig csak igen ritkn hagyjk el a trzs szllshelyt, a frfiak azonban gyakorta indulnak vadszni, vagy klszni fejtssel fmet bnyszni. Az aranynak nincs rtke szmukra, s ha nagyritkn cserekereskedelmet folytatnak ms trzsekkel, gy szpen megmunklt fmtrgyakkal, llatbrkkel, olykor srrel fizetnek.
Humoruk stt, s br szigor alvetettsgi szablyok hatrozzk meg letket, a kegyetlensg nem sajtjuk. .Ms llnyeket azonban semmire sem tartanak, az embereket megvetik, mg a trollokat s ms humanoid szrnyeket egyenesen gyllik.
Slyuk elkpeszt - esetenknt a hat tonnt is elrheti. Minden fajtj mregre immunisik, akrcsak a hideg brmely formjra. A mgitl flnek, brmely megnyilvnulsa pusztt dht is breszt bennk. Vrukat vjk minden hvatlan vendgtl, s knnyen elfordulhat, hogy az vatlan utaz bebocsts s vendglts helyett csak nhny tbb mzss sziklatmbt kap a Fejre... Az erdtmnyk krli 50-100 mrfldes terletet sajtjuknak tekintik, s ha idegenbe botlanak, megprbljk elzni. Ha a betolakod szpszervel tvozik, nem ldzik, nem bntjk, m ha ellenll, rtmadnak. Amennyiben harcra knyszertik ket, hallukig harcolnak. Legfeljebb mgival flemlthetk meg, mssal nemigen.
Mikor a sajt terletkrl ki merszkednek, a Sacronok vigyznak. nehogy ms lnyekkel tallkozzanak, s ha ez mgis megtrtnik. nem viselkednek agresszven, inkbb elkerlik az sszecsapst. Ha azonban rjuk tmadnak, a szoksos hevessggel, az irgalom
Traclon (Erdei ris)
Elforduls:
Ritka
A Megjelenk szma:
4-40
Termet:
(kb. 7m)
Sebessg:
130(SZ)
Tmad rtk:
100
Vd rtk:
155
Kezdemnyez rtk:
30
Clz rtk:
30
Sebzs:
4k10+5
Tmads/kr:
2
leter-pontok:
22
Fjdalomtrs-pontok:
98
Asztrl ME:
7
Mentl ME:
25
Mregellenlls:
immunis
Pszi kpzettsg:
-
Intelligencia:
tlagos
Jellem:
Kosz
Tapasztalati pont:
100
A mrskelt ghajlat, ember nem jrta rengetegek laki a Traclonok. Gigszi, fbl sszertt, stor alak kunyhkban lnek, melyeket nehezen megkzelthet vlgyek tisztsain ptenek. Kitn csok, a Famegmunkls mesterei. Magassguk ritkn haladja meg a ht mtert, testalkatuk nmileg karcsbbnak tnoncihat6 a Sacronoknl. Brk cserzett barna, szemk srga, s kivlan ltnak a sttben is (infralts 30 m). Fekete hajukat varkocsba fonva, olykor kontyba ktve hordjk. Ruhzatuk az erdei npek szoksait kveti: llatbrlik. szrmk s darc az alapanyaguk. kszereket csak elvtve hordanak, azokat is inkbb csontbl faragjk, a fm megmunklst szinte alig ismerik. A legbartsgosabb fajta, noha ms npekrt k sem rajongnak igazn. Elfordulhat, ha kellkpp megfizetik ket, valaki szolglatba llnak. Fizetsgl csak fmet fogadnak el, s szolglataik sem terjednek tl kzmvessgk alkalmazsn. Harcolni senki idegen kedvrt nem hajlandak. Nincs azonban annl flelmetesebb, mint mikor Traclonok ptenek ostromgpeket, st arrl is szl legenda, hogy olykor hajkat csolnak megbziknak. Klns ez, hiszen egybknt nem kedvelik a vizet, s hajzsra semmi kincsrt r nem brhatk.
Kisebb trzsekben lnek, mint Sacronok, s kevesebben is vannak. Az asszonyok is vadsznak, akr a trzs frfitagjai, s ez meglhetsk f forrsa. Hatalmas jakat (C: 10, Sebzs: 3k6+4, Hattv: 250 m, K: 3, Sly: 12 kg-hasznlathoz legalbb 21-es Er szksges), s hajtdrdkat (T: 12. V: 5, K: 6) hasznlnak a vadszathoz s a harchoz egyarnt. A termszetet az elfekhet hasonlan kedvelik s tisztelik, gy szmtalan tulajdonsguk megegezik azokval. Hangtalanul kpesek jrni az erdkben, a rejtzs nagymesterei: gy a lopzsra s rejtzkdsre 80%-uk van. A trzsi szllshelyktl szmtott 120-150 mrfldes krnyket a sajt vadszterletknek tekintik, gy ott mst vadszni, netn letelepedni nem engednek. A klvilg lakit nem ldzik el, igaz, a fogadtats, amiben rszestik ket, messze ll a barti vendgltstl.
Egybirnt kellemes trsalgk, szvesen meslgetik legendikat, m humoruk stt, akr a rabbi ris, s a kritikt sem igen trik. Egy meggondolatlan megjegyzs elg. boy haragra lobbanjanak. s bizony, ilyenkor tettlegessgre is sor kerlhet. A trollokon s egyb humanoid szrnyeken kvl a trpket utljk leginkbb egy trpe koponya rtkes trfenak szmt kzttk. Harc kzben nemcsak fegyvereiket hasznljk. Olykor fiatal fkat tpnek ki gykerestl, hogy ellenfelkhz vgjk, vagy buzognyknt forgassk azokat. Az effle fatrzsek 2-300 kilsak is lehetnek, s ha valakit eltallnak 6k10 Sp-t sebeznek. Legfeljebb 12 m tvolsgra dobhatk. Buzognyknt forgatva - ilyenkor kisebb s k5nnyebb darabokat vlasztanak, melyek slya nem haladja meg a 130 kilt -, a fa T-je 10. V-je 12, K-je 6, Sebzse pedig 4k10+5 Sp.
Vol (Mocsri ris)
Elforduls:
Nagyon Ritka
A Megjelenk szma:
2-20
Termet:
(kb. 6m)
Sebessg:
100(SZ), 40(V)
Tmad rtk:
75
Vd rtk:
125
Kezdemnyez rtk:
25
Clz rtk:
-
Sebzs:
4k10+4
Tmads/kr:
2
leter-pontok:
20
Fjdalomtrs-pontok:
100
Asztrl ME:
4
Mentl ME:
25
Mregellenlls:
immunis
Pszi
kpzettsg:
Intelligencia:
magas
Jellem:
Kosz
Tapasztalati pont:
95
Az risok npnek legritkbb, legkisebb, mr-mr kihalflben lv faja a Vol. Az egyetlen olyan ris faj, mely vndorl, nomd letmdot folytat, nem telepszik meg egy helyen. Kis csoportokban kborolnak mocsrrl mocsrra, halsznak, vadsznak, de olykor lakott vidkekhez is kzel merszkednek, mert trgyaikat, fegyvereiket, a mindennapi lethez szksges eszkzeiket rablssal szerzik meg. Mgsem rosszindulatak, s az effle rajtatsek sorn prblnak nem tl nagy puszttst okozni, s ha lehet inkbb elcsenik a szksges holmit, semhogy harcolni knyszerljenek rte.
Klsejket nzve a legkzelebb k llnak az embernpekhez, fekete hajukkal, kreolos brkkel, mlykk szemkkel leginkbb hatalmasra ntt abasziszire hasonltanak. Vonsaik tisztk, Fensgesek, gyakori kzttk az igazi szpsg. Ruhzkodsuk is az emberekt kveti: trd fl r csizmt, brnadrgot, vszoningeket s prmmel szegett kpenyt hordanak. Egyes vidkeken az egyszer np fldreszllt istenknt tiszteli ket, olykor koltrt emelnek nekik, melyre mindenfle ldozati ajndkokat helyeznek. A Volok szeretik az effle krnykeket, s ha ilyesfajta nyomokra bukkannak, mindig vigyznak, nehogy a np rtalmra legyenek, gy rizve kialakult kultuszukat. Kedvelik az aranykszereket, az egyetlen kzmvesmunka, mellyel hajlandak foglalkozni, az kszerkszts. Termszetes szprzkknek ksznheten csodlatos darabok kerlnek ki kezeik kzl. Az effle drgasgoknak ritkasguk miatt igen nagy rtke van az embernpek kztt. Fegyvereiket a Traclonoktl szerzik be, trket (T: 12, V: 14, K: 9, Sebzs: 1 k10+4 - emberek szmra rvidkardnak felel meg) s egykezes kardokat (T: 14, V: 16, K: 6, Sebzs: 4k10+4 - emberek szmra pallos) hasznlnak harcban, mg vadszathoz jat s hajtdrdkat (ezen fegyverek lerst lsd a Sacronnl). A mocsarakat egyedlllan ismerik, ott meglepni ket lehetetlen. Ha mocsrban prblnak becserkszni egy Volt, 10 krnknt 35% eslye van arra, hol csapdba csalja ldzjt. A csapda lehet olyan ingovny, mely elnyeli az vatlan odatvedt, de nha, ha egy krnyken hosszabb ideig maradnak, maguk a Volok is ptenek hncsbl, karkbl elms szerkezeteket, ami egyarnt alkalmas nagyvadak elejtsre, s a gonosz szndkkal kzelt idegenek elejtsre is. A kegyetlensg rjuk sem jellemz, de harc kzben nem ismerik a flelmet s vadak. Kivl vvk, j jszok, de a drdikat is elkpeszt pontossggal hasznljk. Az asztrlmgia ugyanolyan fokozottan hat rjuk, mint a tbbi risra, a mrgekre s fertzsekre immunisik, akrcsak a tz alap varzslatokra. Hol ez a kpessgk mikppen fejldtt ki, mig rejtly, m tny, hogy a tzzel klns a kapcsolatuk. Ennek eredmnyekppen minden Volnak 5 krnknt 20% eslye van, hogy egy Tzelementlt hvjon segtsgl.
Az gy rkezett tzlny addig marad. mg szksg van r, de egy rnl semmikppen sem tovbb.
A Vol rstud fajta, s e tudomnyukat szvesen hasznljk. zeneteket. hreket hagynak egymsnak. amiket kidnttt, hncstl megfosztott fa trzsbe vsik. rdekes, hogy az ilyen zenfkon nem fog a tz, de mg az id sem. A kvncsi kutat sosem tudhatja, hogy a rnkkal televsett fatrzs mikorrl szrmazik - ugyangy kszlhetett egy rja, mint korokkal ezeltt.
Vanyak (Tengeri ris)
Elforduls:
Nagyon Ritka
A Megjelenk szma:
4-40
Termet:
(kb. 8m)
Sebessg:
110(SZ), 90(V)
Tmad rtk:
85
Vd rtk:
135
Kezdemnyez rtk:
35
Clz rtk:
-
Sebzs:
4k10+5
Tmads/kr:
2
leter-pontok:
30
Fjdalomtrs-pontok:
120
Asztrl ME:
6
Mentl ME:
30
Mregellenlls:
immunis
Pszi kpzettsg:
-
Intelligencia:
magas
Jellem:
Hall, Kosz
Tapasztalati pont:
145
Tengerek kihalt partvidkein. partmenta szigeteken lnek a Tengeri risok. A hajsnpek rgta ismerik mr ezeket a krnykeket, s minden krlmnyek kztt messze elkerlik ket. Annl rosszabb egyetlen hajssal sem trtnhet, mint hogy a vihar, vagy ms szerencstlensg a Vanyakok kz sodorja ket. Az risok e fajtja kzel olyan magas, mint a Sacronok, erejk sem marad el sokban amazoktl, m a f veszlyt kegyetlen termszetk jelenti. A tbbi rissal ellenttben velejig romlott, gonosz, krrvend fajta, akiknek rmet okoz ms szenvedse, s akik egyms kztt - mg a trzsn bell is - llandan hadakoznak. Barlangrendszerekben lnek, melyet flig vzzel rasztanak el. br e lakhelyeket csak a legritkbb esetben ptik k maguk. Az effle munkt megvetik, s inkbb rabszolgkkal vgeztetik. Rabszolgkat vsrolnak, vagy maguk fognak: gyakran lesben vrakoznak a fontosabb hajzsi tvonalak mentn, majd az j leple alatt szva megkzeltik a kiszemelt hajt. A legnysg egy rszt lemszroljk, s mg a haj fedlzetn elfogyasztjk, mg a tbbieket, az ersebb, kevsb sebeslt matrzokat magukkal viszik szllshelykre. Minden vizi jrm ellen olthatatlan gyllettel viseltetnek, s az elfogott, kifosztott alkotmnyokat rendszeresen elsllyesztik.
Nemcsak termszetk, de klsejk is elkpeszten rt. Brk szne - ha ezt a pikkelyes, llandan nedvedz, kelsekkel teli felhmot egyltaln brnek lehet nevezni - a mregzld s a piszkosszrke kzt vltakozik, hajuk nincs, szemk srga, vrs szembogrral. Kivlan sznak, csak kevs haj veheti fel velk a versenyt, hisz nem csak tdejk, de kopoltyjuk is van, radsul a haladsban hatalmas testi erejkn s kitartsukon kvl a lbaikon s kezeiken ntt szhrtyk is segtik ket. Ruhaknt csupn narvlbrbl kszlt gykktt, valamint emberbrbl cserzett zekt viselnek. Trgyaikat torz faragvnyokkal, perverz kpekkel dsztik. Kedvelt fegyvereik a szigony (T: 13. V: 9, K: 8, Sebzs: 4k 10+5) s a korbcs (T: 8, V: 3, K: 8, Sebzs: 2k6), de elszeretettel hasznlnak hlkat is. Barlangjaikban hihetetlen mennyisg kincset halmoznak fel, csodlatos korallok, igazgyngyk hevernek ldaszmra. Mindezek mellett ezst-, arany- meg mithrilpnzeik vannak, a kirabolt hajkrl szrmazik valamennyi. Az egyetlen ris -faj, melynek trzsei rendszeresen kereskednek egymssal s ms npekkel is. Noha a velk val tallkozs hallos veszlyeket rejt magban, nmely lelmes kereskedhz rejtlyes mdon lland kapcsolatot tart velk. Rabszolgkat s hasznlati trgyakat adnak drgasgokrt cserbe. Vigyzni kell azonban, hisz a Vanyak alattomos npsg, s ha teheti, a kereskedt is megtartja magnak. nemcsak rujt.
Legborzasztbb szoksuk az emberevs. Hogy mikpp alakult ki ez az undort gusztusuk, taln sohasem fog kiderlni, m tny, hogy az emberhst minden teknl tbbre becslik.
Hzillatnak rendszerint cpkat, rispolipokat tartanak, melyek etetse kedvelt szrakozsuk. mbtor a tbbi risnl intelligensebbek, megegyezsre szinte sosem lehet jutni velk, ha harcra kerl sor - ami gyakorta elfordul -, utols csepp savszn vrkig kzdenek. A mrgekre s a vzalap varzslatokra immunisak, de az asztrlmgia ppgy fokozottan rt nekik. mint a tbbi risnak.
A sors klns fintora, hogy nemcsak a Vanyak vadszik az emberekre, de az emberek is vadsznak r. Fogai kivl alapanyagai a mrgek eleni talizmnoknak, brrt a boszorknymesterek fizetnek egsz vagyonokat, mg vre a platinnl is rtkesebb ned.
Novk Csand
D A R T O N I T A C SA T A M N :::::::::::::
Darton a halottak a tlvilg, s a stt trfk patrnusa. Ki ne hallott volna rettenthetetlen paplovagjairl, ill. azok rettenetes csatamnjeirl? Igen, sokakban felmerl a krds mirt ppen Darton harci mnese lenne klnb, s mirt lenne jobb? A Bestit lapozva feltnt nekem, hogy Krntl-Yllinorig mindenkinek vannak specilis htasai, lovai. S eszembe jutott a Stt Zarndok c. knyv, s az szak Lngjai c. knyv, ahol Darton evilgi helytartja, s Vaskez Alex is ilyen htasokon, azaz lhalott htasokon lt. Nos azt gondoltam, hogy krelok n is a Dartonitknak egy ilyen nemes llatot, hiszen az alkotk nem igazn "engedtk ket el" specilis dolgokkal. Ha lovakrl valaki vitzni kvnna, ez csak tlet nem kell komolyan venni, s ha esetleg a Web oldalra felkerlt is, nagyon Thanx rte. Nos lehet hogy lesznek homlyos pontok, de bocssstok meg nekem, nem vagyok jrtas a Hall misztriumban.
Ezeket a lovakat Isteni mgival, s Nekromanta mgival tgyrjk, tformzzk a l testt, s lelkt. Lelkt kitpik, s utna papi mgival visszahelyezik. S ez olyan ritul, ami Darton paplovagjai kztt titkos ritulnak szmt, s csak nagyon kevs ember nyerhetett eddig beavatst ebbe a rtusba. S mire kszen lesznek a lval, egy tekintlyt parancsol engedelmes llatot kapunk, aki csak leend gazdjnak engedelmeskedik.
Sznk fekete, s szrzetk is az. Szemk vrsen izzik.
Mieltt a jtkos(ok) egy ilyen paript szeretnnek, trgyaljk meg a KM.-mel, mert CSAK Rowon vrosban, CSAK Darton paplovagjainak, ksztik el, s CSAK akkor ha valamilyen klnleges tettel kirdemelte, CSAK 6.-ik szinttl. Valljuk be, ilyen nemes llatokat nem lehet mindenki kezbe adni.
S most az adatok.:
Elforduls.: Ritka
Megjelenk szma.: Vltoz
Termet.: N
Sebessg.:110
K.: 9
T.: 50
V.: 70
C.: -
Sebzs.:1D10/1D10/1D10+1
Tm./kr.:3
p.:40
Fp.: -
Asztrl Me.: Immnis
Mentl Me.: Immnis
Pszi.: -
Intelligencia.: Alacsony
Max Mp.: -
Jellem.: Hall
Max Tp.: 200
Klnleges kpessgek.: A lovat asztrlisan s mentlisan a gazdjhoz ktik,
Pszivel lehet vele kommuniklni.
Mindig harcol a csatban, sohasem csapnak zajt.
Jelzik a veszlyt Mentlis ton.
Fagylehellet.:1D10 Sebzs, 1D6+4 krnknt
rjt felh.: Az ldozat kteles 10+2D10 E.-s Asztrl ellen dobni,
Ellenkez esetben megrl, s csak papi mgival gygythat.
Ltnak infra, s ultra tartomnyban, 20 mterig.
Szaglsuk, nincs taln annyi, hogy megrzik az lholtakat 20
mteres krzetben.
Halls.: 1,5.-szr jobb az embernl.
Ha az ellenfl pnikol, akkor az a lnak egyfajta tpllk, s
jobban harcol, olyan ez, mintha Harci drog lenne a szervezetben.
A harcrtkek a kv kppen mdosulnak.: +5 K, +10 T, +10 V.
Btorsg –5.-s mdostval, NJK.-nak.
Nos most beszljnk a htrnyokrl.
Nem l, s ez ltszik rajta. Nem csinlja azokat a megszokott dolgokat, amit egy l szokott. Nem legel, nem llegzik(a hagyomnyos rtelembe vve, mert akkor fagylehellet sem lehetne.) Nem rt, amit egy l ugye szokott.
A szeme vrs, s ez felhvhatja a kvlll figyelmt nem evilgi mivoltra.
Nem tudom ez htrny.-e, de ha a lovas meghal, akkor velehal a l is. Fordtva ez nem mkdik.
B E S T I R I U M :::::::::::::
L e v i u u r , N a r d a e l , K õ e v õ , H a r c i k u t y a .:::::::::::::::::
Leviuur
Elõforduls: Ritka
Megjelenõk szma: 1
Termet: K
Sebessg: 90(SZ)
T: 30
V: 50
K: 10
C: --
Sebzs: 1k6
Tmads/kr: 1
p: 18
Fp: 28
Asztrl ME: immunis
Mentl ME: immunis
Mregellenlls: 4
Pszi: specilis
Intelligencia: llati
Max.Mp: --
Jellem: --
Tapasztalati pontok: 25
Ynev klns teremtmnyeinek ismertetsben ezttal egy ragadoz gykfajrl szlunk, mely meglehetõsen egyedi mdot fejlesztett ki a zskmnyszerzsre. Egyfajta mentlis csapst mr ldozataira, melyek ettõl elkbulnak, eljulnak, esetleg bele is pusztulnak a tmadsba. A leviuur, lvn alig msfl mteres, tbbnyire csak kisemlõsket, madarakat tmad meg, mivel nagyobb zskmnnyal nem tudna mit kezdeni. Kamleon mdjra kpes sznt vltoztatni, gy tkletesen el tud rejtõzni, s addig nem is igen mozdul meg, mg a prda el nem pusztul csapsai alatt.
Brmilyen furcsa, e teremtmnyek komoly veszlyt jelenthetnek az rtelmes lnyekre is. Ennek oka szocilis viselkedskben keresendõ. Rendkvl agresszven vdik ugyanis egyms ellen a terletket. Egyetlen leviuur nagyjbl egy ngyzetkilomteres terletet ural, s az esetleges behatol fajtrsakat kmletlenl megtmadja. A kzdelem mindig letre-hallra szl, ez all csak a przsi idõszak jelent kivtelt. Egyms specilis mentlis kisugrzst nagyjbl egy kilomterrõl megrzik, rzkelni kpesek azonban a pszi energit is. Egszen pontosan az alkalmazott pszi diszciplnkat fedezik fel, s ezeket is (a termszet trfja) rivlis fajtrs behatolsaknt rtelmezik - teht tmadsba lendlnek. A leviuur megkzelti a behatolkat, s a legerõsebbnek tûnõ ellenflnek tmad mentlis fegyvervel. Legerõsebbknt azt rzkeli, aki a legtbb pszi-pontot "rõ" pszi-pajzsokat tartja fenn. A tmadshoz 50-100 mterre kell megkzeltenie az ellenfelt, de nem kell ltnia õt. A harc a kvetkezõkppen zajlik. A leviuur krnknt egyszer 4d10 erõssgû csapst mr az ellenflre. Ez a dobott rtknek megfelelõ pontot vesz le az ldozat pszi-pajzsaibl, a kvetkezõ sorrendben: elõszr a dinamikus pajzsokat bontja le; mivel a leviuur tmadsa nem sorolhat a hagyomnyos rtelemben vett mentlis s asztrlis tmadsok kz, nem meglepõ, hogy egy csapsa egyarnt bontja mindkt pajzsot. Ha elfogy a dinamikus pajzsok vdelme, akkor ugyangy kvetkeznek a statikus pajzsok. Ezek elsprse utn a csapsok Fp, majd p sebzst okoznak. Mivel a leviuur hallig folytatja tmadsait, az adott tvolsgon bell az lõlnyek jelenltt is megrzi. Ha egy megtmadott trsasgban tbb pszi-alkalmaz van, az elsõ eleste utn a gyk sorrendben a legerõsebbet fogja megtmadni. Tmadst mindaddig folytatja, amg minden behatolval nem vgez. Pszivel tmadni a leviuur-t ugyancsak nehz dolog. Minden llatnak 40+5d10 rtkû pajzsa van. Ez is specilis vdelem, nem azonos a pyarroni-mdszer pajzsval - m a Pszi-ostrom diszciplnval elvileg ez is megsemmisthetõ, mintha statikus-pajzsot akarnnk semlegesteni. A vdelmt vesztett leviuur azonnal besznteti a tmadst, s meneklni kezd. Ha ekkor jabb tmadst kap, nyomban elpusztul. Azt azonban meg kell jegyeznnk, hogy a leviuurt egyszerûbb lelõni, mint sajt eszkzeivel legyõzni. Azrt ez sem nehzsgektõl mentes feladat. Mint azt mr emltettk, a leviuur kamleonknt vltoztatja a sznt, remekl lczza magt. Felfedezsre minden karakternek 20% eslye van - persze csak akkor, ha tudja, mit is kell keresnie. Alapfok erdõjrs vagy vadszat +20%-ot jelent. E kpessgek Mesterfok elsajttsa esetn +40% az esly a felfedezsre. Ismtlem, csak abban az esetben, ha tudjk, mit keressenek. A leviuur sosem tmad olyanra, aki nem hasznl pszi energit (teht pajzsai sincsenek). S mg egy szerencss dolgot meg kell emltennk: ez a klnleges gykfajta a trpusi erdõk ritka lakja.
Nardael
Elõforduls: Ritka
Megjelenõk szma: 1
Termet: E
Sebessg: 110 (SZ)
T: 50-100
V: 90-200
K: 25-60
C: 10-75
Sebzs: fegyvertõl fggõ
Tmads/kr: 2
p: 10-50
Fp: 40-175
Asztrl ME: immunis
Mentl ME: immunis
Mregellenlls: spec.
Pszi: --
Intelligencia: Kimagasl
Max.Mp: --
Jellem: let
Tapasztalati pontok: 20-250
A Nardael õsi elf sz, jelentse A Fk Lelke. Ez persze elg pongyola fordts, hiszen az elf nyelv rnyaltsgt meg sem kzelti a kzsknt hasznlt pyarroni. Azonban gy vlem, a nv e fordtsa is kellõen visszaadja a nardaelek lnyegt. E valban õsi faj rejtõzve li lett, a legsûrûbb erdõk mlyn. Szrmazsukrl csak nhny elf regbõl szerezhetnk informcikat. E trtnetekbõl a nardaelekkel foglakoz kutatk azt a kvetkeztetst vontk le, hogy a fkkal valamifle szimbizisban lõ humanoid fajrl lehet sz. Az elfek persze megmosolyogjk az ilyen magyarzatokat; õk azt mondjk, a nardaelek egyek a fkkal. Az tny, hogy az elsõ elmlet semmifle magyarzatot nem ad a nardaelek klnleges kpessgeire. Ha egy elfet krdeznk, õ valsznûleg olyasmit fog vlaszolni: rtsd meg az erdõt, s megrted a Nardaelt. Persze, egy elfnek ez mindent elmond, de egy kvlll szmra csak egyike az elfek kzmondsosan kds szlsainak. Amit tudni kell egy nardaelrõl, az a kvetkezõ. A legtbb erdõ mlyn tallhat egy ligetszerû terlet, ahol az erdõre legjellemzõbb fknak nhny tkletes pldnya ll. Az ilyen ligetekben mindig akad legalbb egy forrs. Ha valaki egy tkletes bkt raszt, csodlatos fkkal szeglyezett forrshoz r, szinte biztos lehet benne, hogy egy nardael birtokn jr. Ilyen helyen tilos ft vgni, vagy brmely nvnyt szntszndkkal megsebezni, elpuszttani. Ha mindenron tzet akar gyjtani, csak elhalt, a fldn heverõ gallyakbl tegye az utaz. A forrs vizt ne szennyezze, a tisztsra betvedõ llatokat ne bntsa. Mert bizony sok llat szeret e vzbõl inni, hisz' itt tkletes biztonsgban van. A ragadozk sem tmadjk meg a terletre betvedt, vagy bemeneklt ldozatukat. Elõfordulhat, hogy a pihenõ parti mellett egy szarvascsorda vonul inni a forrshoz, gyet sem vetve a kalandozkra. Aki nem tud ellenllni a csbtsnak, az bizton szmthat a nardael haragjra. A nardael egybknt a liget krli erdõterletet is a birtoknak tekinti, itt sem enged semmifle erdõirtst, nagy vadszatokat.
A nardael ritkn mutatkozik. Humanoid, leginkbb egy elfre hasonlt. Hogy nõ vagy frfi, az esetenknt vltozik, de mindig fiatalos klsejû. Ha valakiket netn meg kell leckztetnie, rendkvli kpessgekrõl tesz tanbizonysgot. Egy nardael hatalma egyenes arnyban ll a ligetn ll fk szmval. A legkisebb ligetek tz-tizenkt, mg a legnagyobbak szz-szztven fbl llnak. Egy "tz fs" nardael a minimlis, mg a szztven ft birtokl nardael a maximlis harci rtkekkel rendelkezik. Fegyvereik specilisak; kvnsgra brmelyik a kezkben terem, gy egy nardael akr krnknt tud fegyvert vltani, minden nehzsg nlkl. Karddal illetve jjal harcolnak, szksg szerint. Kardjuk anyaga fa, m minõsgben a legjobb aclokkal vetekszik; ha azonban valaki mgis eltri, a kvetkezõ krben mr egy jabb lesz a nardael kezben. A karddal, melynek sebzse 2k6, krnknt ktszer tmad. Az jjal szintn ktszer lõ - itt meg kell jegyeznnk, hogy a C-jhez hozz kell adni a Mf fegyverhasznlat adta bnuszokat, s az elf jnl feltntetett rtkeket. Sebzse ennek is 2k6. A nylvesszõk kvnsgra jelennek meg az j idegn. Tn mondanunk sem kell, hogy egy nardael az Erdõjrs kpzettsgben messze fellml egy mesterfokon kpzett kalandozt. Remek harci tudsn kvl mgikus kpessgekkel is br. Hatalmtl (fi szmtl) fggõen naponta 20-120 Mana-ponttal rendelkezik. Ezeket gy szerezheti vissza, ha egy rt a fi kzt pihen. A kvetkezõ mgikat alkalmazhatja:- Brd fnymgia- Pap let szfra - Boszorkny rovarfelhõ, dh kioltsa, lthatatlansg lomvarzs - Boszorknymester Villmtagads - Varzsli elemi mgia, kivtel az elemi tûz mozaikok E kpessgeivel harcol a nardael, ha nincs a sajt ligetben. Amennyiben a ligetben tartzkodik, akkor a kvetkezõ elõnyket lvezi:Krnknt 2-15 Fp-t s 1-3 p-t gygyul, hatalmtl fggõen. A liget fit, mint egymshoz kapcsolt rkapukat hasznlhatja. A ligeten bell 100 %-os rejtõzkdssel, lopzssal, mszssal rendelkezik. E kpessgei a ligeten kvl "csupn" 95%-osak. Csak a ligeten kvl lehet vgrvnyesen elpuszttani, a fi kzt hallbl is regenerldik. Persze, ligetnek elpuszttsval õ maga is meglhetõ. Ha a ligeten kvl pusztul el, s maradvnyait visszaviszik fi kz, a regenerlds nyomban megindul. A nardael szvesen segt a rszorulknak, ha azok megfelelõen viselkednek a territriumn. Ha fennhangon hvjk, esetleg elõjn, br mint azt emltettem, ritkn mutatkozik. Elf hvsra azonban azonnal elõjn. Segtsge csak s kizrlag gygytsra korltozdik, br esetleg az erdõrõl is kaphatunk tõle nmi felvilgostst. Az mindenesetre tny, hogy egy elf s egy nardael remekl megrti egymst, s rkig kpesek beszlgetni. A nardael egybknt csak az elfek nyelvt beszli. Taln kevs mindaz, amit itt elmondtunk a nardaelekrõl, hiszen egy elf rkat lenne kpes meslni rluk - ha vletlenl gy hozn a kedve -, de ismertetõnek taln ennyi is elg. A legtbb nardael Elfendelben l, de Ynev minden nagyobb rengetegben sszeakadhat vele a vndor, kivve az Eltkozott Vidket, Krnt s a tbbi kzismerten "stt" helyet. Ha egy erdõben nardael lakik, arrl a krnyk laki is tudnak, sõt, az esetek nagy rszben mlyen tisztelik. A nardael sosem hagyja el lakhelyt. Taln ez adott tptalajt azoknak a mendemondknak, hogy a nardaelek mess kincseket õriznek. Persze, csak azok a botorok hisznek ebben, akik nem ismerik e teremtmnyeket. Igen ritka viszont a szz fnl tbbet szmll liget, igaz, Elfendel mlyn lltlag tbb szz fs nardael is l. Mg egy megjegyzs. Mielõtt a parti-gyilkos KM-ek rmmel kapnnak a remek lehetõsgen, felhvom a figyelmet a nardael szigoran let jellemre. Az ellensges behatolkat megprblja elkergetni, s csak a vgsõ esetben puszttja el õket. De mg akkor is, ha a vgzetes lpsre sznja el magt, mindig meghagyja a menekls lehetõsgt.
Kõevõ
Elõforduls: Ritka
Megjelenõk szma: 3-4
Termet: N
Sebessg: 40
T: 45
V: 75
K: 0
C: --
Sebzs: 3k6+6
Tmads/kr: 1
p: 50
Fp: 90
Asztrl ME: 30
Mentl ME: 15
Mregellenlls: immunis
Pszi: --
Intelligencia: Alacsony
Max.Mp: --
Jellem: --
Tapasztalati pontok: 85
A Kõevõk Ynev klns lõlnyei. letterk a szikls hegysgek lejtõje, fggetlenl az ghajlattl. Leggyakrabban a Sheral brcei kzt tallkozhatunk velk. Miknt azt nevk is mutatja, igen klnleges tpllkkal lnek - csak s kizrlag kveket esznek. A Kõevõk kisebb "csaldokban" vndorolnak, de meg kell jegyezni, hogy a csald elnevezs trsadalmi szervezõdskre igen nknyes, hiszen valjban azt sem tudjuk, van-e nemk, s az egytt lõ egyedek vajon milyen kapcsolatban llnak egymssal. Az ember azonban szeret ismerõs elnevezsekkel lni, hiszen gy otthon rezheti magt olyan terleten is, amihez valjban vajmi kevs kze van; az egyszerûsg kedvrt maradjunk teht a csald elnevezsnl. A Kõevõ csald hrom ngy tagbl ll. Kvlll szmra a csoporton bell semmilyen al- vagy flrendeltsgi viszony nem llapthat meg. letk is meglehetõsen egyhangnak tûnhet szmunkra. A lersok tlnyom tbbsge arrl szmol be, hogy a csald tagjai valamilyen szikls terleten tartzkodtak, ahol knyelmes tempban morzsolgattk a kveket, majd a zzalkot hangos ropogtatssal elfogyasztottk. Testi erejkrõl kellõ felvilgostst nyjthat a ltvny, amint puszta kezkkel morzsolgatjk sziklnyi falatkikat. A vrtulajdonosok nagy megknnyeblsre a Kõevõk - ki tudja, mirt - nem kedvelik a megmunklt kvet, csak a "termszetes" tpllkot. Maguk a Kõevõk kt mter magas lnyek. Leginkbb gy festenek, mint holmi kõbõl durvn kifaragott, mozg szobor. Bõrk (?) szrke, de miknt a grnit, nem egysges rnyalat.
Hatalmas kezkkel knyelmesen tfoghatnk egy felnõtt frfi fejt. Minden kezkn hat tmpe ujj van, markuk szortsa rendkvli. A frfifej hasonlatnl maradva, ha mr tfogjk, jtszva ssze is roppanthatjk. Karjuk igen hossz, elr a trdkig, de mivel kiss grnyedten jrnak, nem ritkn a fldig lelg. Åbrzatuk leginkbb egy ris elnagyoltan kõbe vsett arcmsra emlkeztet, br kiss karikatraszerûv teszi a szles szj. Hajuk nincs, szemk rendkvl kicsi, szinte elvsz hatalmas homlokereszk alatt. Rosszabbul ltnak az embereknl, hallsuk azonban j. Beszdk meglehetõsen primitv: n, te, hes, gyere, ennival - effle szavak sszefûzse, ennl bonyolultabb fogalmakat nem rtenek meg. Mindehhez termszetesen sajt kezdetleges nyelvket hasznljk, amirõl aligha felttelezhetõ, hogy rajtuk kvl brki is beszln. Bketûrõ npsg; kerlik az sszetûzst, de ha harcra kerl a sor, kemny ellenfelekk vlnak. Valjban kr is lenne tlsgosan sok szt vesztegetni rjuk, ha nem lenne egy rnk nzve roppant kellemetlen szoksuk. E lnyek ugyanis gy szeretik a drgakveket, mint embergyerek a cukrot. A klnbsg pusztn annyi, hogy egy Kõevõ nagyjbl gy tud ellenllni egy drgakõnek, mint a szomjhall szln ll utaz az ozis hûs viznek - s mindehhez radsul sokkalta erõteljesebb is egy cukorka utn csingz gyermeknl. Minl nagyobb egy kkõ, annl messzebbrõl vonzza a Kõevõket, ugyanakkor a drgakvek mennyisge is befolysolja ezt a tvolsgot. ltalban elmondhat, hogy ha a tz mteres krzetben fellelhetõ drgakvek kartjait sszeadjuk, megtudhatjuk, hny mterrõl fogjk a Kõevõk megrezni õket. Igazdrgakveknl a tvolsg ktszeres, mivel ezeket aztn igazn klnleges csemegnek tekintik. rdekes, hogy egyedlll rzkenysgk ellenre nem rzkelik az kkveket, ha azok egy mternl mlyebben fekszenek a fld alatt. Brmennyire is odavannak a csemegrt, a Kõevõk nem tmadjk meg minden tovbbi nlkl a drgakvek birtokosait. Szemtank elmondsa szerint ilyenkor odaballagnak, ahonnan a drgakvek "illatt" rzik. Kivlasztjk a drgakvek tulajdonost, majd egyrtelmûen a drgakvek fel, azutn a szjukba mutogatnak, kzben jindulatan mosolyogva, krõn nyjtjk ki msik kezket. Amennyiben a kvek nem lthat helyen vannak, gy azt a zskot, ldt lkdsik amelyik az htott nyencsget rejti. Ha a tulajdonos meneklni prblna, akkor a lehetõ legfinomabban, de hathatsan meglltjk. Pr percig kregetnek csak, aztn fokozatosan bedhdnek s a mosoly lehervad arcukrl. Egyre dhsebben krik, s ha akkor sem kapjk meg, amit akarnak, ht elveszik . A Kõevõk gyomra az emsztshez nagy hõt termel, gy az ingerlt Kõevõt sz szerint fûti a dh. Egyre erõsebb hõaurt fejlesztenek maguk kr, s ahny kr ta dhsek, annyi E-s az aura erõssge. Termszetesen ennek megfelelõ a vdelmk minden hideg alap, illetve vz elemeket tartalmaz varzslattal szemben; a hõalapak nem hatnak rjuk. Az aura kt mter tmrõjû, s mivel a Kõevõk kzelharcba bocstkoznak azokkal, akik megakadlyozzk az imdott csemeghez jutst, az ellenfelek szmoljanak a hõ okozta sebekkel is. Ha mindez nem lenne elg, a lnyek minden tizedik krben "kikpik" a bensõjkben tombol tzet. Ennek hatsa megegyezik a M.A.G.U.S-ban lert Tûzgoly varzslattal, Erõstse pedig fele az ppen aktulis aurjuknak. Bõrk 5 Sp-t levd minden fiziklis sebzsbõl, legyen az fegyver vagy varzslat. Mindennemû asztrlis varzslatnl figyelembe kell venni, hogy a drgakvek irnti vgydsuk 50 E-s asztrlis Vgy mozaiknak felel meg. Kzelharcban szmolni kell tovbb azzal, hogy hihetetlen kemny kltakarjuk kellemetlen hatssal lehet bizonyos fegyverekre. A vgfegyverek norml sebzsk felt rik csak el, s a kznsges kardok pengje minden tsnl 30 szzalkban eltrik. A 63 Mp-os Rnakard 20, mg a 93 Mp-os rnakard 10 szzalkban trik el. Az ennl erõsebb mgival kszlt fegyverek nem srlnek a Kõevõkkel folytatott harcban. Egy Kõevõ harcmodorbl addan kpes mindenfle fegyvert eltrni (Fegyvertrs Kpzettsg pusztakzzel, Mf). A Kõevõk, mint mr mondottuk, amgy bks npek, csak akkor gurulnak be, ha valaki megtmadja csaldjuk egy tagjt, vagy nem kapjk meg kedvenc csemegjket. Egy sz mint szz, kedves kalandozk, ha egy csapat Kõevõ csorog este a tbor szln, s jindulat mosollyal a drgakveiteket kri vacsorra, ktszer is gondoljtok meg, hogy visszautastjtok-e õket. Knnyen lehet, hogy - ha mskpp nem megy - fstlgõ s ppp vert tetemeitek felett fognak csemegzni.
Krni harcikutya, avagy a Gyilkos Falka
Elõforduls: Ritka
Megjelenõk szma: vltoz
Termet: E
Sebessg: 125
T: 90
V: 120
K: 30
C: --
Sebzs: 1k6+1/1k6+1/1k10+1
Tmads/kr: 3
p: 25
Fp: 85
Asztrl ME: immunis
Mentl ME: immunis
Mregellenlls: 15
Pszi: specilis
Intelligencia: llati
Max.Mp: --
Jellem: Hall, Kosz
Tapasztalati pontok: 85
Krnban, mgia segtsgvel kitenysztett harci eb, mely messze fellmlja egy tlagos, harcra idomtott kutya kpessgeit. Leginkbb terletek õrzsre alkalmazzk õket. E fekete, gõ tekintetû, egy mter marmagassg fenevadak megfontolt s ravasz gyilkosok. Hogy egy adott terleten mennyi van egyszerre, az termszetesen attl fgg, mennyit vsrolt a terlet gazdja. A velk val tallkozs maradand lmny - legalbbis annak, aki tlli. A behatolkat elsõnek szlelõ egyed (szaglsuk, hallsuk s ltsuk duplja egy tlagos vadszkutynak, azonkvûl 20 mterig ltnak infratartomnyban is) becserkszi s megfigyeli õket. Klnleges mentlis kapcsolat rvn trsait s gazdjt is rtesti a behatolkrl. A gazda azonban csak akkor kpes effle kapcsolatot kialaktani llataival, ha jratos a Pszi Kyr metdusban. E kapcsolat segtsgvel kpes brmely kutya rzkszerveit hasznlni, s a kutyknak utastsokat adni. Az adott utasts csak olyan sznvonal lehet, mint amilyet szban is adhatunk egy ebnek (tmadj! kvesd! stb.). A kutyk kizrlag gazdjuktl fogadnak el utastst, akr szban, akr Pszi segtsgvel. Erre a vsrlskor kondicionljk õket. A gazdnak nem tancsos azonban llandan "nyitva" tartania elmjt a kutyk elõtt, mert igen kimertõ minduntalan rzkelni a falka mentlis hullmait - ami leginkbb vad rzetek lland kzvettst jelenti. A kutyk igen vadul tmadnak, mellsõ mancsaikkal s fogaikkal ejtenek sebet ldozatukon. Nyluk - taln mondanunk sem kell - mrgezõ (6. szintû, azonnali hats knmreg). Sikertelen mentõdobs esetn tovbbi 1k10 Fp sebzst jelent. Sikeres mentõdobs felezi a nyl okozta fjdalmat. A mgikus tenyszts eredmnyekppen a harci kutyk nem rzik, illetve uraljk sajt fjdalmukat. Ennek ksznhetõen nem esnek ssze Fp-ik elvesztse esetn, hanem hallig harcolnak. Ha a megrendelõ ngynl tbb kutyt vesz, akkor mindenkppen kerl egy vezr is a falkba, a kvetkezõ harcrtk mdostkkal: T: +10; K: +10; V; +5. Csak Krnban lehet ilyen llatokat beszerezni, ruk nyolc-tz arany krl van. Persze, arra senki ne gondoljon, hogy kt egyed beszerzse utn majd maga tenyszti õket, mert (szerencsre) szaporodsra kptelenek. Kalandozknak semmikppen nem ajnlott a tartsuk, mert Krnon kvl sehol nem ltjk szvesen e fenevadakat - br van nhny nagyr, aki az eredeti r tbbszrst is hajland lenne kifizetni egy falkrt. Szlnunk kell e kutyk mg egy klnleges, jellegzetesen Krnra vall kpessgrõl. Amennyiben gazdjuk erõszakos halllal hal, lehetõsge van tvozsa elõtt kapcsolatot ltesteni a falkval. Ekkor mr nem õ rzkel az ebeken keresztl, hanem fordtva - kutyi hasznljk a gazda szemt, orrt, flt. A kutyk, melyeket a gazda halla amgy is sokknt r, kitrlhetetlenl rgztik a vgsõ kpet, az utols ingereket. Mrpedig ez a gyilkos hallos tlett jelenti, mg abban az esetben is, ha "lthatatlanul" tmadott, mivel a szaga mg gy is elrulhatja. Ha a gazda ltja a gyilkost, vagy csupn egyetlen idegen szag rzkelhetõ, akkor a kutyk csak erre az egy szemlyre sszpontostjk gyûlletket, ellenkezõ esetben minden szba jhetõ lny veszlyben van. Addig ldzik a tettest, amg el nem puszttjk, vagy maguk el nem hullanak. Nem llhat elbk semmi, hihetetlen ideig kpesek rkon-bokron t kvetni prdjukat. Beszlnek olyan falkrl, amely Krnbl Erionig kvette ldozatt. A vros elõtt hullottak el, a fogadsukra kivonult vrosõrsg keztõl. Br egynmely arnatulajdonos is sokat adna egy-egy pldnyrt, nehz beszerezhetõsgk miatt ritka attrakcii a viadaloknak.
Draquuis, Iteyy, Warvarani, Maggan
Draquuis
Elõforduls: Ritka
Megjelenõk szma: 1
Termet: K
Sebessg: 5 (L) 140(SZ)
T: 90/110
V: 75
K: 45
C: --
Sebzs: 1k10/1k6
Tmads/kr: 2
p: 1+10 vente 1
Fp: 2 + 5 vente 1
Asztrl ME: 20+5 vente 1
Mentl ME: 20+5 vente 1
Mregellenlls: immunis
Pszi: --
Intelligencia: llati/kimagasl
Max.Mp: --
Jellem: --/let, Rend
Tapasztalati pontok:
A draquiis mgikus ton teremtett lny, melyet mg a kyr mgusok hoztak ltre. Eredeti rendeltetsre kvetkeztetni lehet a nevbõl is - Draquiis Seqentuuisnak neveztk el, ami annyit tesz, szolgasrkny. A trtnelem viharaiban a draquiis vadonlõ, de igen ritka llata lett Ynev lõvilgnak. Hatalmas, sûrû erdõk mlyn li rejtett lett. E kzel kt mteres lnyek a srknyok kicsi msai, m korntsem flelmetes, pusztt leheletkrõl nevezetesek - hiszen egy draquiis nem hogy lngfrgeteget, de egy apr fstpamacsot sem tud torkbl kibocstani. No, de nem is erre a clra teremtettk elsõ pldnyaikat a kyrek. Eredetileg Igere templomnak szent õrei voltak, de a trtnelem kereke lassan tovafordult, s a kyrek istenei kzl nem egy rkre eltûnt a templomaival egytt. gy jrt Igere is, m templomainak õrei itt maradtak Yneven. Ezek az apr srknyfajzatok a termszetben kistermetû llatok, rovarok dz pusztti. Nem utal ma mr semmi azon klnleges kpessgekre, amelyek alkalmass tettk õket Igere templomainak õrzsre. Teremtõik, a kyrek sem tudtak mit kezdeni azzal a tnnyel, hogy a tojsbl kikelõ draquiis agyt egyfajta veleszletett gt blokkolja, akadlyozva hihetetlen mentlis kpessgeinek kibontakozst. Ezrt is lehet kt klnbzõ rtket tallni a fenti tblzat intelligencia rovatban - lnyegben kt klnbzõ teremtmnyknt rtkelendõ, annak fggvnyben, hogy "rajta van-e" a mentlis gt, avagy sem. A vadon szletett s felnõtt draquiisek vatos, rejtõzkdõ letet folytat, nem tlzottan nagy testû ragadozk. Leginkbb a forr vi erdõk lakja, kedveli a magas, ds lombozat fkat, ahol knnyen elbjhat a nagyobb termetû ragadozk elõl. Effle farisokra telepti a fszkt is. Ha valaki "vad" draquiist akar fogni, fel kell kszlnie, hogy ravasz s vatos ellenfllel lesz dolga. A draquiis - mint az a fenti statisztikkbl is kiderl -, kt tmadst hajthat vgre krnknt. Az elsõ tmadsa haraps, ennek sebzse 1k10, a msodik a faroktske dfse. Br e tmads kisebb sebzst okoz, a valdi veszlyt a tske ltal befecskendezett mreg jelenti. A draquiis mrge idegmreg, 7. erõssgû. Sikertelen mentõdobs esetn az ldozat vgtagjai megbnulnak. Ha a szerencstlen a mentõdobsra egyet dob, az azt jelenti, hogy szve a mreg hatsra felmondta a szolglatot. Sikeres dobs esetn a mreg csupn bdulatot okoz. Azonnali hats szerrõl van sz, a hats 1k10 rig tart. Ami azonban kiemeli e teremtmnyt a kznsges lnyek sorbl, az az a tny, hogy minden fogsgba ejtett draquiis mentlis gtja lerombolhat, s ezltal rendkvl hasznos trsv vlhat brmely arra rdemes varzslnak - akadnak is szp szmmal, akik vagyonokat hajlandak fizetni rte. A draquiis fent nevezett mentlis gtja egyfajta pajzs, ami a megfelelõ szablyok szerint lebonthat. Jellegbõl addan azonban ez a "pajzs" csak a Kyr metdus Pszi-ostrom diszciplnjval rombolhat. A gondot csupn az okozza, hogy egyetlen rohammal kell a draquiis gtjt elbontani. A jtk szempontjai szerint teht a varzsl csak akkor tudja a lny elmjt fogva tart bklyt megsemmisteni, ha elegendõ pszi-ponttal rendelkezik a "pajzs" lebontshoz. Egy, a tojsbl frissen kikelt draquiis elmjn a gt 100 pszi-pontos pajzsnak felel meg. rtelemszerûen a lebontshoz a varzslnak minimum 50 pszi-pontot kell tudnia egyetlen krben aktivizlni. Remnykedõ varzstudk legnagyobb sajnlatra, kutatsok kimutattk, hogy a bkly "ereje" a lny korval egytt nõ, mgpedig vente egy egysggel. Mivel egy draquiis akr 450 vig is ellhet, kiszmthatjuk, hogy egy reg pldny gtjnak lebontshoz 225 pszi-pont kell. Amennyiben a draquiis elmjt sikerl felszabadtani, hihetetlenl erõs teremtmnny vlik. Ekkor mr a kimagasl intelligencia jellemzõ r. Ismeri s beszli a kyr nyelvet, de brmely egyb nyelvet is gyorsan elsajtt. m rendkvli rtkt mindamellett kivl varzsli kpessge adja. Elmje 24 ra alatt kpes feltltõdni mgikus energikkal. Hogy mennyi energit tud felvenni, az is letkortl fgg. ltalban elmondhat, hogy egy draquiis annyi Mana-pontot tud egyszerre az elmjben trolni, amennyi vei szmnak fele. (Egy szz ves szolgasrkny teht 50 Mana-ponttal rendelkezik.) Amint egy Mana-pontot elhasznl, nyomban megkezdi ptlst. A KM kiszmthatja, hogy az adott kor draquiis hny Mana-pontot tud felvenni egy ra alatt. (Termszetesen a teljes Mana-pont "kszletnek" egy huszonnegyedt.) A teremtmny a rendelkezsre ll Mana-pontokat mozaik-mgia felidzsre hasznlhatja. ltalban elmondhat a draquiis varzslsrl, hogy igen dzkodik az asztrlis mgia alkalmazstl - nem kedveli msok rzelmeinek manipullst. A msik meghatroz tnyezõ a jellemk. Mint lthat, a "vad" draquiis nem rendelkezik semmifle jellemmel, mint ahogy a legtbb vadon lõ llat sem. Ellenben a mentlis bklyktl megszabadtott lny, hla teremtõinek, szigoran let, Rend jellemû. Csak mgikus ton lehet õket ezzel ellenttes cselekedetekre rknyszerteni, s ahhoz is - mint azt a szablyok meghatrozzk - dupla Erõsts szksges. Vgl is elmondhat, a draquiis egyike Ynev legveszedelmesebb, legritkbb teremtmnyeinek. A varzslk hihetetlen pnzeket fizetnek az eleven pldnyokrt, klnskppen Krn rdeklõdse jelentõs. Nem lehet tudni hny, mentlis gtjtl megszabadtott draquiis l szerte a vilgban, kinek a kezben, s mifle clokat szolglnak. Az egyetlen hitelesnek tûnõ ismeret szerint a dorani varzslk tornyait j nhny reg draquiis is õrzi.
Iteyy
Elõforduls: nagyon ritka
Megjelenõk szma: 10-100
Termet:
Sebessg: 110 (SZ)
T: 80
V: 95
K: 20
C: 0
Sebzs: :kzzel 1k10+4, vagy jgcsknnyal 3k10+4
Tmads/kr: 2
p: 30
Fp: 100
Asztrl ME: 8
Mentl ME: 35
Mregellenlls: immunis
Pszi: --
Intelligencia: magas
Max.Mp: --
Jellem: let, Rend
Tapasztalati pontok: 110
Mr maguk sem emlkeznek arra, mikor keveredtek õseik a fagyos dli vidkekre. A kegyetlen krlmnyek az risok kzt egyedlll mdon megvltoztattk e faj gondolkodsmdjt s viselkedst. A hatalmas hsivatagban csak nagy ritkn akadhat az utaz iteyy falura, m ha j szndkkal kzeledik, biztos menedkre tallhat nluk. A falu ltalban az emberek szmra hatalmas, llatbõrkbõl kszlt strakbl ll, melyek laktert tbbnyire a hba sllyesztik s prmekkel blelik. Az iteyy az egyetlen risfaj Yneven, amely megtanulta becslni az letet, ppen azrt, mert sajt bõrkn tapasztaltk, milyen nehz megtartani azt a mostoha krlmnyek kztt. Az iteyyek 4,5-5 mter magasak, hajuk fekete, s ltalban vastagon bekenik fkazsrral. Szemk - mr ha ppen lthat bozontos szemldkk s kidomborod szemboltozatuk alatt - sznfekete. Ruhzkodsuk nem tlzottan kifinomult: ltalban medveprmbe burkolznak. A hmezõk kivl ismerõi, megbzhat ismeretekkel brnak a falujukat krnyezõ vidkrõl, a dlvidk llatvilgrl - tudsukat szvesen megosztjk idegenekkel is. Itt persze slyos nyelvi problmk lphetnek fel, ugyanis az iteyyek - elszigetelt letk folyomnyakppen - nem beszlnek ms nyelvet a sajtjukon kvl. A nagy ritkn felbukkan kereskedõk zme vette magnak a fradsgot, s eltanult tõlk egy-kt szt, ami a cserk lebonyoltshoz elengedhetetlen. A jgrisokat leginkbb gynyrû prmeikrt szoktk felkeresni a kalmrok. A falvak laki fka- s medvevadszattal, halszattal, valamint - ha a krlmnyek engedik - jaktartssal foglalkoznak. A kalandozkat mindenkppen figyelmeztetnm arra, hogy e bartsgos behemtok vendgszeretetvel visszalni nagy knnyelmûsg. Ha valaki rt a falujuknak, valamely trsuknak, az knnyen megjrhatja; ha az iteyyek haragra gerjednek, nehezen tesznek le az ellenk vtkezõ megbntetsrõl. E np azt tartja, a vtkest el kell kergetni a falubl, rosszabb esetben felszerels s meleg ruha nlkl - ami, ugye, pontosan egyenlõ a hallos tlettel. Ha harcra kerl a sor, elõszeretettel forgatjk jgcsknyukat (T: 7; V:6; K:5), amivel egybknt a halszathoz bontjk a jeget. Ennek sebzse 3k10, valamint az erõbõl add +4. Klnleges fegyverk az igen kemnyre gyrt hgoly - rendkvli pontossggal kpesek elhajtani (T: 25), s meglepõen nagyot sebez a dobs ereje miatt (1k3+4). Amennyiben van idejk tbbet elõre elkszteni, gy kettõt is el tudnak hajtani krnknt.
A jgrisok sohasem hordanak pnclt, m vastag ruhzatuk felfog a sebzsekbõl (SF: 2). Specilisan vdettek tovbb minden hideggel operl mgival szemben. Õk maguk nem hasznlnak mgit, de ismerik s kellõkppen, szinte babonsan flik. Ha azonban a varzshasznl rt nekik, akkor dhk legyõzi flelmket - s az istenek irgalmazzanak a meggondolatlan varzsolgatnak. Amennyiben valaki iteyy faluba keveredne, ha teheti, felttlenl kstolja meg a specialitsukat. lltlag sehol Yneven nem lehet olyan finom, zuzmkkal zestett, fstlt medvetalp-szeletbe csomagolt slt heringet enni, mint nluk.
Warvarani
Elõforduls: gyakori
Megjelenõk szma: 3k10
Termet: E
Sebessg: 150 (L) 5 (Sz)
T: 50
V: 95
K: 20
C: --
Sebzs: 1k6/1k6
Tmads/kr: 2
p: 7
Fp: 25
Asztrl ME: --
Mentl ME: --
Mregellenlls: 2
Pszi: --
Intelligencia: llati
Max.Mp: --
Jellem: --
Tapasztalati pontok: 8
A warvaranik meglehetõsen gyakori madarai Ynev gboltjnak. Br fszkelõhelyeik ltalban a szikls, magasabb hegyek, e rendkvl jl replõ madarak bemerszkednek messze a sksgok fl is. Ragadoz letmdot folytatnak, szrnyuk fesztvolsga mintegy ngy mter (igaz ugyan, hogy lltlag lttak mr olyan pldnyt, melynek kiterjesztett kt szrnya az t mtert is elrte), tollazatuk jeltelen, barna. Egyetlen kessgk a fejtetõn tarjknt hzd aclkk tolldsz, melynek felmeresztse az ingerltsg jele. E hatalmas madarak felhõszerû rajban szllnak, mely csoport nem alkalmanknt sszeverõdõ egyedek sokasga, hanem amolyan csaldfle, hiszen a warvaranik tbb genercin keresztl sszetart kolnikat alkotnak. A kolnik feje mindig a legidõsebb toj; a portyk sorn is ez vezeti a csapatot. Megemltendõ, hogy egy warvarani egyedrõl csak rendkvl behat tanulmnyozs utn lehet megllaptani, melyik nemhez is tartozik. Ritkn, kt vente tojnak, akkor is csak egyetlen halvnyrzsaszn-bborpttys tojst. A kikelsig a hm s a nõstny felvltva kotlanak. A kikelt fika rendkvl lassan fejlõdik, nha kt v is eltelik, mire kirepl. Lass fejlõdse ellenre hihetetlen tvggyal br, hrom felnõtt helyett is eszik, pedig a kifejlett warvarani is rendkvl falnk. Kltsi idõszakban, amikor a kolnia fszkeiben fikk ttogatjk csõrket s rmes rikcsolssal adjk a felnõttek tudtra, hogy hsg mardossa feneketlen gyomrukat, a warvaranik lgiportyra indulnak. Felzablnak mindent, ami az tjukba kerl, majd visszareplvn, kiklendezik az egszet falnk fikik torkba. Mivel csemetik igen sokig lnek a fszekben, egy warvarani tanya kzelben bizony igen megritkul a vadllomny. E replõ vadszok les csõrkkel akr a szarvast is kpesek leterteni. Npesebb csapatok mg az utakon kzlekedõket, a fldeken dolgozkat is megtmadjk. Ltsuk rendkvl les, mi tbb, hõltssal is rendelkeznek. Segtsgvel akr egy kilomterrõl is szlelhetik ldozatukat, holdtalan jjelen. A fikkkal ellenttben, a tmad warvaranik teljessggel nmk. Hihetetlen replsi kpessgeiket kihasznlva tmadnak, ennek is ksznhetik viszonylag nagy Vdõ rtkket. Borotvales csõrkkel egy-egy lecsapsnl ktszer is belevgnak prdjukba. Jellemzõ tmadsi mdjuk sorn - az ldozat kivlasztsa utn - egy clpontra, nagy magassgbl egyms utn, mondhatni szoros ktelkben hrom-ngy madr is rcsap; igaz, ilyenkor egy krben csak egyszer tmadnak. gy a harc elsõ krben akr ngy tmads is rheti a gyantlan ldozatot, radsul a warvaranik ekkor a Roham mdostit is megkapjk, annak minden elõnyvel s htrnyval. Adott ldozatnl e taktikt csak egyszer hasznljk. Amennyiben a prda mg talpon marad, sebesen keringenek krltte, sorban felje vgva - ekkor mr krnknt ktszer. Ha sikerl a prdt letertenik, azonmd felfaljk. Br sokan nem hiszik, de ngy warvarani kpes felfalni egy egsz lovat. A degeszre zablt madarak aztn nehzkesen a levegõbe emelkednek, s hazareplnek. Minden sikeres tmads utn nhny jllakott egyed kivlik a csoportbl, s otthon bevrja a tbbieket, hogy aztn egytt jra tnak induljanak. A warvaranikat kivl vadszmadrnak tartjk; ha fikaknt kerl fogsgba, jl kezelhetõ, knnyen szeldthetõ, hûsges trs vlik belõle. A warvarani vadszokat azonban figyelmeztetnm arra a tnyre, hogy a kolnik krnykn 30+2k10 felnõtt pldny tartzkodik, melyek - enyhn szlva - nem szvelik a behatolkat.
Maggan, a Farkasman
Elõforduls: Gyakori
Megjelenõk szma: 1-100
Termet: K
Sebessg: 75(SZ)
T: 30
V: 75
K: 20
C: 0
Sebzs: fegyver szerint
Tmads/kr: 1
p: 9
Fp: 14
Asztrl ME: --
Mentl ME: --
Mregellenlls: 2
Pszi: --
Intelligencia: alacsony
Max.Mp: --
Jellem: Kosz
Tapasztalati pontok: 1
Mint oly sok egyebet, e lnyeket is az Eltkozott Vidk kosztl fertõztt feklyes gyomra okdta a vilgra. A legnagyobb szmban azonban ma mr Gro-Ugonban tallhatak. Gyengbbek lvn, mint az uralkod ork-faj, amolyan szolgaflkknt lnek, a nagy ork trzsek rnykban. Minden valamireval ork fõnk legalbb ngy-t maggan szolgt tart. Taln ez a htrnyos helyzet indokolja, hogy Gro-Ugon gyepûit idõrõl idõre kisebb nagyobb maggan hordk hagyjk el, s rabolva fosztogatva keresnek helyet a letelepedsre. Persze, a legtbb helyen srgõsen eltakartjk õket, hiszen sehol sem fogadnak szvesen effle fajzatokat. A kalandozk szak-Yneven gyakorlatilag brhol tallkozhatnak maggan hordval, de termszetesen Gro-Ugontl tvolodva ennek valsznûsge fokozatosan cskken. Magtl rtetõdõen, a birodalmak belsejben nem lehet velk tallkozni, sem vrosokban, vagy azok kzelben. A legtbbszr kisebb teleplsek, karavnutak mellett tnek tanyt, amg el nem kergetik õket. Alacsony termetû, humanoid lnyek. Klsejket legpontosabb egy kalandoz, bizonyos Erimar rta le. "Olyasflk, mint egy kistermetû farkasember, amely flton megllt az talakulsban." Valban igen rtak. Testket ritks szõr fedi, szne a rõttõl a feketig terjed. brzatuk emberi vonsokkal felruhzott csupasz farkaspofa. llandan nedvedzõ orruk, s hatalmas agyarakkal kes, szles, nyladz pofjuk van. Beszdk igen szegnyes, egyes kutatk szerint az ork nyelv egy eltorztott, primitv vltozatt beszlik. Az mindenesetre tny, hogy megrtik az orkot, m ha õk kezdenek orkul beszlni, annak tartalmt bizony rendkvl nehz kihmozni. Minden hordban van egy fõnk, ennek harcrtkeihez +10 jrul. Igen kedvelt szoksuk szerint fõnkkre mindenfle hangzatos cmet akasztgatnak - ennek sorn ritka kifejezõkszsgrõl tesznek tanbizonysgot. Pl.: szak-flde Ura, Vrengzõ Nagysrkny, Minden Emberfatty Nyomorgatja, Minden Koszos Mgus Rme, Nagytiszteletû s Fnyeselmjû Blfrksz Bubor Herceg (szintn Erimar gyûjtsbõl). Marad mg a krds, vajon milyen fegyvereket hasznlhatnak? A vlasz: brmit. Egy maggan minden eszkzben a fegyvert keresi, s kvethetetlen logikval vlogatja gyilkol szerszmait. Termszetesen a legtbben a jl bevlt, mondhatni hagyomnyos eszkzkhz nylnak, gymint kard, brd, stb. De a rohamoz magganok kzt nem ritka a sodrft, kapt, kplõft, sõt, nehz gyertyatartt lengetõ egyed. Pnclzatuk is meglehetõsen vltozatos. Alapvetõen egy maggan merev, rosszul kiksztett bõrruht visel, amire aztn klnbzõ mdszerekkel mindenfle fmdolgot erõst; pldul fmtnyr, bdogbgre, trtt kard. Persze, ha netn sikerl zskmnyolniuk, gy szvesen viselnek igazi vrteket is. A bszke tulajdonos semmi pnzrt nem mond le a megszerzett vrtrõl, mg akkor sem, ha az egyltaln nem j r. gy vagy gy, de magra aggatja - ha mskppen nem megy, ht rszleteiben -, s gy indul a csatba, mint valami hadr. A nagyobb mretû lncingeket pldul kedvtelve viselik tbbszrsen magukra tekerve. sszesgben elmondhat, hogy vrtjeik 1 SF-nl nem jelentenek tbbet, kivve, ha a maggan vletlenl tnyleg az õ mretre kszlt, helyesen fellttt pnclzatot visel. Ebben az esetben a rendes SF-t kapja, de az ilyen eset ritka, mint a fehr holl. Pajzsknt ormtlan deszkbl bdlt kszsgeket hasznlnak, ezek tzzel nvelik a V-jket. Fm pajzsot - az igazn knnyûek s kis mretûek kivtelvel - a slyuk miatt nem hordanak. A maggan kt legjellemzõbb tulajdonsga az ostobasg s a hisg (br egyesek harmadikknt megemltik a szagukat is). Azt azonban meg kell hagyni, a magganok rendkvl btrak s vakmerõek, a csatban mindig utolsnak futnak el. Mr, ha tudnak...
Ocsny, Patknybr, Tamari
Ocsny
Elõforduls: Ritka
Megjelenõk szma: 1-3
Termet: N (3,5m)
Sebessg: 60
T: 55
V: 80
K: 20
C: --
Sebzs: 2k6+6
Tmads/kr: 1
p: 25
Fp: 55
Asztrl ME: immunis
Mentl ME: immunis
Mregellenlls: 9
Pszi: --
Intelligencia: --
Max.Mp: --
Jellem: Semleges
Tapasztalati pontok: 5
Ha Ynev bestii kzt megrendeznnek egy nem hivatalos szpsgversenyt, az Ocsny minden bizonnyal az utolsk kzt vgezne. Azon kevesek, akik elmondhatjk magukrl, hogy tallkoztak a vilg ezen frtelmes teremtmnyvel, semmikpp sem vacsorjuk folyamn emlkeznek meg errõl. Az Ocsny valban rendkvl visszataszt, akr ltvnyrl, akr bûzrõl kell vlemnyt mondanunk. A szrnyetegek Ynev meleg mocsaraiban tltik teljessggel felesleges napjaikat, tpllkozssal, utdnemzssel, az arra jr utazk vagy llatok megtmadsval. Ez utbbi tevkenysgk sszefgg a tpllkszerzssel, az Ocsnyok ugyanis megprblnak minden kzelkbe kerlõ dolgot, trgyat, lnyt, szemlyt felfalni. Szerencsre e szerzetek meglehetõsen knyesek az ghajlatra, s kizrlag olyan helyen tallhatak meg - mr ha valaki oly botorsgra vetemedne, hogy keresi õket - ahol a telek enyhk, a nyarak pedig nem tl forrk. Az Ocsnyok 3-4 mter magasak, szlessgk sem marad el ettõl. Testk nem is igen emelkedik a fld fl, haladsuk inkbb a csszsnak s a test idtlen vonszolsnak keverke - ennek tudhat be lass tempjuk. Mivel intelligencijuk mg azt a mrct sem ti meg, mely ahhoz szksges, hogy llatoknak tartsuk õket, meglehetõsen nehz lerni gondolkodsukat, viselkedsket. Legink |
AJÁNLOM AZ OLDALT
